A talaj mellett a másik kritikus pont a növényvédelem. Úgy érzem nem kell kiemelnem ennek fontosságát, hiszen egyiken sem a kártevőknek szeretnénk megtermelni a javakat. Mivel az édesburgonya nem őshonos hazánkban, így terjeng afféle szóbeszéd, hogy kártevője sem nagyon akad Magyarországon. Ez sajnos nem igaz. Abban van ugyan némi igazság, hogy egy növényt új helyre „költöztetve”, megszokott kártevőinek hiányában eleinte szép eredményeket lehet elérni a termesztésével, azonban ahogy növekszik egyedszáma a térségben (márpedig az édesburgonya egyre népszerűbb hazánkban), úgy találják meg egyre jobban az adott helyre jellemző kártevők, betegségek. Pontosan ezért kell felkészülnünk arra, hogy az elkövetkező években várhatóan bővülni fog a batátára ártalmas kártevők listája.
A következő bekezdésben olyan elkerülendő hibákról és gondot okozó mikroorganizmusokról fogok írni, melyek jelentősen befolyásolhatják a termesztés eredményességét.
Mint az élet számos területén, itt is hatalmas hangsúlyt kap a megelőzés! Pláne a biogazdálkodásban, ahol nem használunk vegyszereket a kártevők megfékezésére.
A megemlítendő témák közül egyik legfontosabb a vetésforgó.
Kiskertben nyilván kevésbé jellemző, de már harmadhektárnyi területen is sokat nő a jelentősége. Az integrált gazdálkodásban bevált gyakorlat, hogy nem ültetünk el egy növényt két, egymást követő szezonban ugyan arra a helyre. A batátának szintén jót tesz az efféle változatosság. Remekül illeszkedik a 4 éves vetésforgóba. Így ha nagyobb területen folyamatosan szeretnénk termeszteni, a neveléséhez szükséges földterületet néggyel kell megszoroznunk.
Természetesen a vetésforgóban is folyamatosan figyelemmel kell kísérni növényeink fejlődését. Ugyanis amennyiben az egyik évben probléma volt a palántadőléssel, vagy gyökérrothadással, akkor addig kell kezelnünk a területet, amíg meg nem szűnik a probléma. Az sem kizárt, hogy a vetésforgó egyik ciklusából ki kell hagynunk az édesburgonyát, hogy utána megint szép, egészséges batátát termeszthessünk a területen. (A vetésforgóval kapcsolatos további információkat olvashatsz a cikk végén)
A palántadőlést gombák okozzák. Mindig ott vannak a talajban. A számukra kedvező időjárás (az édesburgonyának kedvezőtlen hűvös, csapadékos idő), a gyenge növényállomány fokozhatja az aktivitásukat. Sőt, maga a hajtásdugvány vagy palánta is hordozhatja. Többek közt ezért is fontos a kiváló minőségű szaporítóanyag beszerzése. A nyirkos, hűvös tavaszi és őszi időben egyaránt számolnunk kell a betegségek megjelenésével, mivel ezt az időszakot nehezen viselik növényeink. Az efféle időjárás a gombák szaporodását is segíti.
Ilyen a Fuzárium, amely számos növényt, köztük az édesburgonyát is komolyan megfertőzheti. Veszélyezteti a baktériumos lágyrothadás is, mely vegetációs időszak közbeni kiszáradásban, őszi elrothadásban vagy akár raktárban való romlásban is jelentkezhet. Betegségek ellen leginkább a rezes kezeléseket javaslom.
Amennyiben parlagon hagyott, egy ideje már műveletlen területen, vagy több éves kultúra után (pl.: lucerna) szeretnél édesburgonyát termeszteni, a talaj fertőtlenítésére mindenképpen szükséged lesz, ugyanis ilyen körülmények között a talajlakó kártevők felszaporodnak. A talajfertőtlenítés biogazdálkodásban használható módszereiről a cikk végén olvashatsz bővebben.
AZ ÉDESBURGONYÁRA VESZÉLYES ÁLLATOK, KÁRTEVŐK
Nos, kijelenthetjük, hogy számos állat kedveli az édesburgonyát. Ösztönösen érzik, hogy dús levele és gyökere tápanyagokban gazdag. Az alábbi listában azokat a kártevőket fogom megemlíteni, melyekkel már Te is találkozhatsz, de az importáruk révén idővel bizonyára meg fognak jelenni, kifejezetten a batátára szakosodott kártevők is. Ráadásul a klíma lassú melegedése is egyre kedvezőbb feltételeket teremt e fajok fokozatos elterjedéséhez.
MÉRSÉKELTEN VESZÉLYES KÁRTEVŐK
Emlősök:
A mezei nyúl és az őz is nagyon kedveli az édesburgonya lombját, ám számottevő kárt magában a termésben nem okoznak. A vaddisznó azonban, ha odaszokik a területre, jelentős károkat okozhat.
Rovarok:
Lombrágó hernyók
Főként szenderek és bagolylepkék hernyói jelennek meg a lombozaton. Néhány apró lyuk a levélen még nem jelent valódi kártételt, azonban ha felszaporodva lekopaszítják a leveleket, fontos védekezni ellenük.
Védekezés
A hernyók ellen biológiai védekezésben nagyon hatékonynak bizonyul a Bacillus Thuringiensis törzsek által termelt toxin. Többféle készítményt is találhatunk erre. Az aktuális lehetőségekről hivatalos forrásokból érdemes tájékozódni. A biokontroll weblapján, illetve a NÉBIH szerkeresőjében.
A tripszek és a levéltetvek is a kevésbé kártékony kategóriába sorolhatók, mivel általában egyszerre kevés van jelen belőlük egy területen. Ne hagyd azért felszaporodni sem őket, mivel nagy számban fontos szerepet játszhatnak a vírusok továbbításában.
Védekezés:
A kevésbé kitines kültakarójuk miatt remekül használhatók ellenük a szárító hatású növényvédőszerek (nem vegyszerek). Ilyenek például a narancsolaj és a káliszappan tartalmú készítmények. Növényi kivonatok is használhatók gyérítésükre, például a spinozad hatóanyag, amely egy növényi kivonat és bio-gazdálkodásban is engedélyezett.
Poloskák is megjelenhetnek a leveleken, de szívogatásuk általában nem okoz nagy gondot. Amíg nem sérül a lombozat tetemes része, addig mérhetően nem csökken a terméshozam.
VESZÉLYES KÁRTEVŐK
A veszélyes kártevők csoportjába olyan élőlényeket soroltam, melyek nagymértékű gazdasági kár okozására is képesek lehetnek, így az ellenük való védekezést hatványozottan tartom fontosnak.
Rágcsálók
A rágcsálók nagyon kedvelik az édesburgonyát. Olyannyira, hogy akkor is megdézsmálják, ha különösebben nem is éhesek. A gyökerek mellett lévő öntözőcső sincs biztonságban tőlük, ezt is szívesen megrágcsálják. Ha nem figyelünk, komoly károkat okozhatnak.
Kártétele:
- gyökér odvasítása
- felületi rágás
- öntözőcsövek rongálása
Védekezés:
Jelen esetben is legcélszerűbb a problémamegelőzés. Arra kell törekedned, hogy ne legyenek kedvezőek a körülmények a rágcsálók felszaporodásához. Ha a területen számíthatsz az egerészölyvek, a barna rétihéja és a baglyok segítségére, akkor helyezz ki ülőfákat, ahonnét kiszemelhetik a rágcsálókat és elfoghatják őket.
A termőterület környékén igyekezz felszámolni a bolygatatlan, füves részeket és kerüld a szalmával történő mulcsozást. A szalmatakarásban ugyanis jól érzik magukat ezek a kártevők. Ha pedig aktívan kell védekezned a nagy számuk miatt, élve fogó csapdák kihelyezését javaslom.
Pajorok
Elsősorban a májusi cserebogár lárvája veszélyes. Attól függően, hogy milyen számban vannak jelen a terület földjében, kártételük nagyon jelentős is lehet. Évekig fejlődnek a talajban. Főként felületi rágásokat okoznak a gumókon, melyek fertőzési kaput nyithatnak a betegségeknek. Esztétikailag tönkre téve eladhatatlanná tehetik a termés akár 50%-át is, extrém esetben még tetemesebb részét.
Kártétele:
- gumók hámozgatása
- felületi rágások
- gyökerek átrágása
Védekezés:
A pajorok elleni csatában általános fegyver a talajfertőtlenítés. Azonban ennek a módszernek komoly hátrányai is vannak, ezért sok esetben kivitelezhetetlen.
A talajfertőtlenítő készítmények gyakran azért nem érik el hatásukat, mivel a talajban nehezen lehet megfelelő mennyiséget juttatni a rovarlárvák útjába, ráadásul állandóan változó közegről beszélünk, amiben nehéz stabil hatást elérni. Számos esetben még a legkeményebb vegyszerek sem 100%-os hatásfokúak, a biokészítmények pedig sajnos ennél is kevésbé.
Az egyetlen biztos dolog a megelőzés. Májusban, a rajzási időben gyéríthetjük állományukat a területen az imágók begyűjtésével.
Drótférgek
Ezek a pattanóbogarak lárvái, és 4-5 évig fejlődnek a talajban. Minél kötöttebb a talaj, annál nagyobb számban fordulhatnak elő a területen. Kártételük még veszélyesebb, mint a pajoroké, mivel a gyökerekbe akár azok teljes hosszúságában fekete, kb. 1-5 mm-es átmérőjű járatokat vájnak, amivel a feldolgozást is lehetetlenné teszik. A károsított részt körülményes eltávolítani a gumókból.
Kártétele:
- a gyökerek átfúrása
Védekezés:
A pattanóbogarak főként a pázsitfűféléken és ernyősökön szaporodnak fel, nagyobb számban kötöttebb talajon vannak jelen. Az ellenük való védekezésben így különösen nagy szerepet kap a rendszeres és következetes gyomirtás nemcsak az édesburgonya, de a vetésforgó többi növényének termesztésekor is. Különösen a gabonafélék termesztésénél jelenthet gondot, hiszen a pázsitfűfélék nehezen irthatók ki a gabonatáblákból.
A gyászbogarak lárvái az áldrótférgek, kártételük hasonló.
Atkák
Az atkák kártételével főként növényeink korai fejlődési szakaszaiban találkozhatunk, ha azonban az időjárás tartósan száraz és meleg, úgy sajnos egész nyáron számolnunk kell a jelenlétükkel. Leggyakoribb fajuk a Takácsatka. A takácsatkák kártételét levéldeformáció (a fonák oldal felé pöndörödő levelek kialakulása) jelzi. Nagyobb egyedszámú megjelenésükkor felfedezhetjük pókhálószerű szövedéküket. A leveleken középen kifehéredő, tűszúrásnyi pontok jelennek meg, majd a levelek elszáradnak. A csökkenő levéltömeg kisebb felületen képes fotoszintetizálni, így csökken a várható termésmennyiség is.
Kártételük:
- a levelek szívogatása
Védekezés:
Szerencsére vannak természetes ellenségeik. A ragadozó atkák és poloskák nagyon hatékonyan gyérítik számukat, így a területre történő telepítésük nagy segítséget nyújt az ellenük való védekezésben.
Fonálférgek
Szerencsére kártételükkel személy szerint még nem találkoztam, de az alföldi régióban, az elhanyagolt és gyomos területeken fokozottabb a veszély a megjelenésükre. Méretük is nehezíti az ellenük való védekezést, hiszen 1 milliméternél is kisebbek. Hatásukra a gyökerek egyszerűen megállnak a fejlődésben, növekedésben.
Kártételük:
- gyökér deformáció
- a gyökerek megrekedése és szakálasodása
- terméscsökkenés
Védekezés:
Arthrobotris törzsek (hurokvető gombák) felszaporítása a területen. A gombák ezen törzsei a fonálférgek elpusztítására specializálódtak. Mikroszkópikus, hurokszerű nyúlványaikkal elejtik őket.
Lótücsök
Áskálódásával főként a palántákat veszélyezteti. Sűrűn ásott földalatti járataiban ásólábaival egyszerűen átvágja magát a gyökereken, ami hatására a palánták kidőlnek. Friss szerves, főként lótrágyával, egyszerre nagy számban kerülhet a földterületre. Ezért sem javaslom közvetlenül ültetés előtt a trágyázást.
Kártétele:
- gyökér és öntözőcső károsítása
- lyukak fúrása a gyökérzónába
- a palánták kidőlnek, ha ásás közben eltépi a gyökereiket
Védekezés:
A komposzt, a rosszul vagy egyáltalán nem kezelt szervestrágya, mind segítheti az elszaporodását, ezért ha megjelenik és kárt tesz, érdemes egyszerűen ezeket a tápanyag-visszajuttatási formákat szüneteltetni. Helyette bányászott ásványokkal, hamuval és pelletált szervestrágyával javaslom a tápanyag-visszapótlást.
Tipp
Amíg kártételi veszély van a területen, lyukas aljú poharakkal veheted körbe a palánták gyökereit, ezekbe nem tud beásni a lótücsök.
Érdekesség
A burgonyabogár szerencsére jellemzően nem károsítja az édesburgonyát. Kedvenc tápláléka a hagyományos burgonya és a Solanaceae családba tartozó növények. Ráfanyalodhad azonban a paprikára, a paradicsomra és a tojásgyümölcsre is.
ÁLTALÁNOS ÖSSZEFOGLALÓ A KÁRTEVŐK ELLENI VÉDEKEZÉSRŐL A BIO-GAZDÁLKODÁSBAN
A lombkártevők elleni védekezés
A levélkártevők elleni védekezés gazdaságunkban narancsolaj hatóanyagú készítménnyel történik. A narancs héjából sajtolt olaj kontakthatású szerként működik. Továbbfejlesztett változatai elnyújtott hatástartamúak. A narancsolaj a rovarra kerülve (levéltetvek, atkák) kiszárítja azokat, melynek hatására elpusztulnak.
Talajkártevők elleni védekezés
Mivel a batáta gumói a föld alatt növekednek, ezért legfontosabb a talajlakó kártevők elleni védelem kialakítása. Kártételük sokkal jelentősebb a lombkártevőkénél és sajnos a védekezés is nehezebb ellenük, mivel a talajt nem tudjuk akkor kezelni, mikor növényeink növekednek benne.
Ezért ültetés előtt kell megfelelően előkészíteni a talajt.
A hagyományos talajfertőtlenítő szereket tehát nem szabad közvetlenül ültetés előtt kijuttatni. Ezt csak érintőlegesen említettem meg, mivel biogazdálkodásban mi ilyen szereket nem használunk. A továbbiakban viszont bio módszerekről beszélek, melyek akár a bakhátkészítésnél, közvetlenül az ültetés előtt is alkalmazhatók.
Normál esetben ősszel érdemes előrejelzést végezni a talajlakó kártevők felmérésére. Azért fontos ősszel, mert tavasszal még mélyen vannak a föld alatt. Főleg a pajorokról és a drótférgekről beszélek most, melyek mélyen telelnek a földben, majd a fejlődő növények által kibocsátott széndioxid hatására gyűlnek a gyökérzónába. Az előrejelzésükhöz használt módszer lehet a térfogati kvadrát módszer, vagy a Manninger féle búzacsomós módszer (rákeresve bővebben olvashatsz ezekről az interneten).
Ahogyan már említettem is, ha parlagon hagyott területen szeretnél édesburgonyát termeszteni, mindenképpen szükséges a talajfertőtlenítés, mert ilyen körülmények közt jelentősen felszaporodhatnak a talajlakó kártevők.
Az általunk talajfertőtlenítésre használt készítmények entomopatogén és entomofág gombatörzseket tartalmazó, biogazdálkodásban is alkalmazható készítmények. Beauveria és Arthrobotrys gombatörzseket tartalmaznak. Az előbbi tagjai a pajorokat és drótférgeket megbetegítve pusztítja őket, míg az utóbbi Arthrobotrys gombatörzs (hurokvető gombák) tagjai hurokcsapdáikkal a fonálférgeket ejtik foglyul és pusztítják el.
VETÉSFORGÓ ESETÉN AZ ELŐVETEMÉNYRE IS MINDENKÉPP ÉRDEMES FIGYELNI
(Előveteménynek tekintünk minden növényt, ami közvetlenül az utána következő növény előtt volt termesztve a területen. Az egyes növényfajok talajra gyakorolt jótékony hatását kihasználhatjuk az utánuk következő, ugyan arra a helyre ültetett növények termesztésénél.)
Az édesburgonya egyik legkedvezőbb előveteménye a Facélia, vagy közismert nevén a mézontófű. Ez a növény azon túl, hogy nagy zöldtömege miatt remekül alkalmazható zöldtrágyanövényként, halványlila virágaiban pedig rengeteg nektárt termel a méhek számára, rendelkezik egy, az édesburgonya szempontjából nagyon fontos és hasznos hatással. Riasztja és pusztítja a talajban élő fonálférgeket, elűzi a pajorokat, ezért nagyszerű előveteménye a gyökérzöldségeknek.
A talajlakó entomopatogén gombák felszaporítása sem jár minden esetben 100%-os sikerrel, hiszen élő szervezetek révén csak a megfelelő életfeltételek mellett tudnak hatást gyakorolni környezetükre. Igyekeznünk kell tehát megteremteni számukra a kedvező feltételeket.: A két legfontosabb életfeltételük a talajnedvesség és a megfelelő talajhőmérséklet. Ezért is fontos az ilyen – élő kultúrákat tartalmazó – készítmények alkalmazásánál mindenképpen betartanunk a szállításukra és tárolásukra vonatkozó előírásokat.
Talajlakó gombák, általában nem bírják az UV sugárzást, így érdemes a bakhátkészítéskor kijuttatni a készítményt, mikor azonnal a talajba is tudjuk forgatni.
Remélem sikerült számodra is hasznos információkkal szolgálnom. Ha kérdésed van, keress minket bátran facebookon, vagy az info@palantas.hu e-mail címen, és beszélgetünk a témában. Ha olyan kártétellel találkozol, ami itt nem szerepelt a listán, küldj képet róla, vagy a kártevőről, és megpróbálom azonosítani.
Jó kertészkedést mindenkinek!
Kovács András
